Béren kívüli juttatások (2011)Béren kívüli juttatások (2011)
Valamilyen okból kifolyólag a vállalkozások egy jelentős része még mindig nem él a béren kívüli juttatások (más néven cafeteria vagy természetbeni juttatások) adta lehetőségekkel, pedig a segítségükkel rendkívül kedvező módon optimalizálható az adófizetési kötelezettségünk. 2011-től ráadásul érezhető mértékben csökken az utánuk fizetendő adó, ami az esetek jelentős hányadában jóval alacsonyabb a nyereségadó+osztalékadó párosnál.
A cafeteria elemei alap esetben arra szolgálnak, hogy a munkáltató munkavállalóit jutalmazza vagy pedig oly módon emelje jövedelmüket, hogy az emelést olcsóbban ússza meg, mintha a bruttó bérüket növelné. A cafeteria hátránya az adminisztrációs terheken túl mindössze annyi, hogy az így kapott juttatás nem használható fel olyan széleskörűen, mint a készpénz, de — mint látni fogjuk — ez valójában nem is olyan nagy hátrány. A valódi foglalkoztatottal nem rendelkező, de nyereséges vállalkozások (egyszemélyes Kft., csak a tulajdonost, munkaviszonyban foglalkoztató vállalkozás, stb.) számára azonban legalább ennyire kifizetődő bizonyos béren kívüli juttatások bevezetése. A béren kívüli juttatások négy csoportja közül ugyanis legalább egy (de esetleg kettő is) lehetőséget ad a nyereségadónál és a bérjellegű kifizetéseknél kedvezőbb mértékű megoldásokra. Lássuk most ezeket:
Kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások
Ezek kizárólag azok, amelyeket az SZJA törvény nevesít. 2010-ben az utánuk fizetendő adó mértéke 25% volt, 2011-től a mérték az adott juttatás 1,19-szeresének 16%-a (19,04%), ami 18%-kal kevesebb, mint az ugyanazon összeg után fizetendő nyereség- és osztalékadó.
Étkezési utalvány: 2011-től megszűnik a különbség a hideg- és melegétel utalványok között, ami azt jelenti, hogy januártól akár a boltban is elvásárolhatjuk mindkettőt. Már jelenleg is több kisbolt-hálózat fogadta el a meleg utalványokat különféle rögtön fogyasztható élelmiszerekre, így eddig is megvolt a lehetőség, hogy gyakorlatilag pénzt csináljunk belőle (ismerjük az "egy kifli+egy plazmatévé" metódust...), 2011-től pedig ténylegesen kvázipénzként használhatjuk. Úgy is tekinthetjük, hogy az utalvánnyal finanszírozzuk a napi megélhetés költségeinek egy részét, így a fizetésünkből több marad szórakozásra (vagy a számlákra...). A maximális mértékben (18000 Ft/hó) való kihasználás mindössze havi 3400 Ft-ba kerül (plusz némi kezelési költség), míg ugyanekkora nettó bér emelkedés 5000 Ft-ba kerülne egy alkalmazott esetén, és legalább 9000 Ft-ba, ha az az alkalmazott maga a vállalkozó. Érdemes ezen elgondolkodni. Az étkezési jegy ráadásul éven belül visszamenőlegesen is adható, tehát ha az év elején még nem vagyunk biztosak vállalkozásunk nyereségességében, de az év vége felé közeledve már látjuk, hogy fizetendő adónk lesz, megtehetjük, hogy januárig visszamenőleg kiadjuk. Ha ezt megtesszük, kb. 41000 Ft (jövedelem)adót kell csak megfizetnünk utána, miközben ugyanennyi nyereség után kb. 80000 Ft-ot kellene.
Üdülési csekk: az étkezési utalványnál szűkebb körben használható, viszont nyújtható az alkalmazott közeli hozzátartozóinak is (társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjai is kaphatják). Kedvezményesen a minimálbér mértékéig, azaz 2011-ben 78000 Ft-ig adható (több jogviszonyból együttesen is maximum ennyi lehet!). Szintén egyre több helyen lehet elkölteni, beleértve a fitnesztermeket, szoláriumokat és számos más szolgáltatót, de felhasználható gyerekek üdültetésére, esetenként táboroztatására is, szóval még akkor sem nehéz 'megszabadulni tőle', ha egyébként az adott évben nem tervezünk nyaralni. Az előzetes hírek alapján 2011-ben meg fog szűnni, (mert felváltja a Széchenyi Pihenő Kártya) ezért érdemes kihasználni, amíg lehet (sőt, akár mindkettőt is). A 78000 Ft után fizetendő adó kb. 15000 Ft, ugyanennyi nyereség után viszont kb. 29000 Ft lenne.
Széchenyi Pihenő Kártya: amiről jelenleg nem tudjuk, micsoda, az előzetes hírekből viszont sejthetjük, hogy az üdülési csekket felváltó, bankkártyaszerű alkalmatosság lesz, amivel ugyanúgy bizonyos beváltóhelyeken fizethetünk bizonyos szolgáltatásokért. Az is sejthető, hogy nem pusztán üdülési célra, hanem egészségügyi szolgáltatásokra is használható lesz (legalábbis eredetileg 'megújulási kártya' néven emlegették...). Az alkalmazottak kártyáját a munkáltató évi 300 ezer forint értékben töltheti majd fel, ami nem csekély összeg. Érdemes lesz megvárni a tényleges törvényszöveget, és adott esetben maximálisan élni a lehetőséggel, mert a 300 ezer forint adója így kb. 57000 Ft, amúgy viszont 111000 Ft lenne.
Helyi utazási bérlet: amit általában egyébként is ki kell fizetni (már aki nem kizárólag autóval közlekedik), így nem jelent több költséget, viszont ha megfizetjük utána a 19,04% SZJA-t, ezzel is megspórolunk 18% nyereség- és osztalékadót (budapesti viszonyaltban ez egy évre kb. 21000 Ft). Feltétele, hogy az igénybe vevő a bérletről számlát kérjen a munkáltatója nevére.
Iskolakezdési támogatás: ezt csak azok tudják ígénybe venni, akik gyermek(ek)et nevelnek. Az iskolakezdést megelőző és követő 60 napon belül használható fel, tanszerre, tankönyvre és ruházatra, a minimálbér 30%-áig (2011-ben: 23400 Ft), de mindkét szülő külön-külön igénybe veheti a saját munkáltatójánál. Egy gyerekre vetítve nem spórolhatunk meg vele jelentős mennyiségű adót, de sok kicsi sokra megy...
