Béren kívüli juttatások (2011) - II. rész

Iskolarendszerű képzés támogatása: amennyiben alkalmazottaink között van olyan, aki tovább szeretné magát képezni, megtehetjük, hogy támogatjuk őt ebben, de nem csak a kieső munkaidő rugalmas kezelésében, hanem anyagilag is. Ennek számos formája létezik, melyekre most nem térünk ki. Ha átvállaljuk az adott alkalmazott oktatási költségeinek egy részét (vagy egészét), azt a minimálbér 2,5-szereséig kedvezményesen tehetjük (19,04% adó mellett). Ez maximálisan 37000 Ft további költséget jelenthet számunkra, viszont megspórolunk vele további 15000 Ft társasági- és osztalékadót. Fontos kérdés azonban, hogy az adott alkalmazott számára kifizetett összeg milyen módon térül meg a vállalkozásunk számára. Amikor tanulmányi szerződést kötünk, és további évekre lekötelezzük az alkalmazottat, előfordulhat, hogy az így megszerzett tudása kimutatható bevételnövekedést vagy költségcsökkenést jelent, de ha ezt a cafeteria-elemet ő egy adott keretből maga választja, más elemek rovására, akkor nem is kerül többe. Az iskolarendszerű képzés költségeinek megtérítésére a munkáltató nevére kiállított számla ellenében van lehetőség, és csak a közoktatásról illetve felsőoktatásról szóló törvény szerinti képzés, valamint az iskolai szakképzés keretében alkalmazható, tanulmányi szerződés megkötése mellett.

Internet használat térítése: 2010-ben a dolgozók internet használatát a munkáltató korlát nélkül megtérítethette, adómentesen. 2011-ben ez úgy változik, hogy a térítés mértéke havonként maximum 5000 Ft lehet, és az után is a kedvezményes mértékű (19,04%) jövedelemadót meg kell fizetni. Újonnan belépő dolgozó számára visszamenőlegesen maximum 3 hónapra adható ilyen térítés. Mivel manapság az internet igen nagy számú háztartásba lett bevezetve, a dolgozók túlnyomó többsége élni tud ezzel a lehetőséggel. Éves szinten ez dolgozónként maximum 60000 Ft lehet, ami után kb. 11500 Ft SZJA fizetendő. Ezzel 22200 Ft nyereség és osztalék után fizetendő adó váltható ki.

Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő befizetés: havonta a minimálbér 50%-ig (azaz 39000 Ft-ig) adható a munkavállaló részére ez a két béren kívüli juttatás elem (külön-külön). Mivel közvetlenül egyik sem elkölthető, kevésbé népszerűek, mint a korábban felsoroltak, de a nyugdíjára már jó előre gondoló alkalmazottak számára - kis türelemmel - hasznosak lehet. Figyelem, egyik sem azonos a kötelező magánnyugdíjpénztári tagsággal! Az önkéntes pénztárba fizetett összegek egyfajta befektetésként halmozódnak és növekednek egy külön számlán, az így összegyűlt összegről pedig a nyugdíjba menéskor lehet határozni, többféle módon. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe való befizetés pedig egy speciális konstrukció, külön szabályozással. Mivel valószínűleg nem fordul elő, hogy egy munkáltató (vagy az alkalmazottja) mindkettővel egyszerre éljen, utóbbinak csak akkor érdemes utánanézni, ha minden más cafeteria elemnél hasznosabbnak vélik. Egyikre is, másikra is maximum 468000 Ft adható (/fő), melynek adója kb. 89100 Ft, ami azonban kb. 173000 Ft adót válthat ki.

Egészségpénztári hozzájárulás: az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájáruláshoz hasonlóan, azonban havonta maximum a minimálbér 30%-áig adható. Ez 2011-ben havi 23400 Ft jelent, maximum. Az egészségpénztári befizetések névre szóló számlán halmozódnak, melyet egészségügyi kezelések, szolgáltatások igénybe vételekor, szűrővizsgálatokra, sportlétesítmények használatakor, gyógyszervásárláskor használhatunk fel. Bár jó esetben egyáltalán nincs rá szükség (tehát nem tehető azonnal pénzzé), előbb-utóbb nyilvánvalóan szükség lesz rá, ezért érdemes elgondolkodni rajta. A spórolható adó évente és fejenként kb. 48000 Ft.

Az eddig felsorolt kedvezményes adózású béren kívüli juttatások maximuma éves szinten összesen kb. 2.206.000 Ft, ami nyilvánvalóan egy elméleti határ, hiszen ennyi béren kívüli juttatást még akkor sem ad egy munkáltató, ha ezzel egyébként kb. 400.000 Ft adót spórolhatna meg. 'Sajnos' ezt a pénzt ténylegesen ki kell fizetni az adóoptimalizálás érdekében, viszont amennyiben egy munkáltató tervezi a cafeteria-rendszer bevezetését vagy a már meglévő keret növelését, a 2011. évi adó- és járulékváltozások következtében jóval nagyobb összeget juttathat az alkalmazottainak, avagy kevesebb közterhet kell megfieztnie ugyanazon érték után.

Folytatása következik