Mennyibe kerül egyéni vállalkozónak lenni?

Mielőtt egyéni vállalkozást alapítanánk, fontos tisztába jönni azzal, mennyibe fog ez nekünk kerülni, függetlenül a folytatni kívánt tevékenység költségvonzatától. Merthogy természetesen az anyagköltség, árubeszerzés, könyvelési díj, irodaszerek és egyéb költségeken felül további kiadásaink is lesznek, pusztán attól, hogy egyéni vállalkozóvá váltunk. Az egyszerűség kedvéért tekintsük csak a két legjellemzőbb költséget (köznapi értelemben, hiszen az SZJA törvény tekintetében ezek nem mindegyike számít költségnek, de ezt elég, ha a könyvelő tudja).

Egyéni vállalkozói kivét terhei
Az egyéni vállalkozó ún. vállalkozói kivétje az az összeg, amit önfoglalkoztatóként fizetésként kivon a vállalkozásból, azaz saját maga alkalmazottjaként fizetést ad önmagának. Ezután pedig adót és járulékokat kell fizetnie, ugyanúgy, ahogy bárki más után fizetni kellene. Azonban míg egy munkáltató-munkavállaló viszonyban a terhek egy részét az alkalmazott állja (hiszen a fizetéséből azokat le kell vonni), és csak a másik részét kell a foglalkoztatónak kitermelnie és megfizetnie, addig az egyéni vállalkozót mindkét adó és járulék egyszerre terheli. Egyszerűen: a mindenkori SZJA-törvény szerinti személyi jövedelemadót, 34% nyugdíjjárulékot és 10,5% egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot kell megfizetni, havonta, legalább a tárgyhónapban érvényes minimálbér után. A vállalkozói kivét összege több lehet, kevesebb csak viszonylag ritka esetben. Ha az egyéni vállalkozásunk mellett van egyébként heti 36 órát meghaladó munkaviszonyunk, nem kötelező kivennünk vállalkozói kivétet, ilyenkor ugyanis a foglalkoztatónk megfizeti utánunk a biztosítási jogviszonyt megalapozó járulékokat (a bérünkből pedig levonja a minket terhelő összeget). Nyugdíjasként szintén könnyebb a helyzet, hiszen ilyenkor csak havi 5100 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnünk, mást nem, kivéve persze, ha mégis veszünk ki vállalkozói kivétet. További esetek is előfordulnak, de erről érdemes inkább a (leendő) könyvekőtől érdeklődni. Félreértések elkerülése végett, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként sem kell feltétlenül magunkhoz venni a kivétnek megfelelő összeget, de a mindenkori minimálbér utáni járulékokat akkor is meg kell fizetnünk. Ebben az esetben a személyi jövedelemadót megspórolhatjuk, legalábbis rövidtávon.

Vállalkozói nyereségadó
Ideális esetben nyereségadót csak akkor kell fizetnünk, ha nyereségesek is vagyunk, azaz a bevételeink meghaladják a költségeinket. A vállalkozói nyereségadó szintén személyi jövedelemadó, amit az éves bevallásunkban, a vállalkozói kivét (és egyéb jövedelmeink) után fizetendő adóval együtt kell megfizetnünk. A nyereségadó alapja a(z ÁFA nélkül számított) bevételek költségekkel csökkentett része, mértéke 500 millió forintig 10%, afelett 19%. 2010-ben az összegét egy speciális eljárással kell megállapítani, de aki az év második felében alapította egyéni vállalkozását, arra már a 10%-os adómérték az irányadó. Hogy mi számít költségnek és mi 'csak' kiadásnak, afelől a könyvelőtől érdemes érdeklődni. A legjellemzőbb költségek: áru- és anyagbeszerzés költségei, bankköltségek, irodaszerek, nyomtatványok költségei, bankköltségek, telefonköltség, áram- és gázdíj (többek között), alkalmazottak bére és az utánuk fizetendő adók és járulékok, egyéni vállalkozói kivét és az utána fizetett terhek. A felsorolás messze nem teljes. Fontos észrevenni, hogy aki nem veszi ki a vállalkozói kivétet (csupán a terheket fizeti meg utána), annak az költséget sem fog jelenteni, ergo a nyereségadó képletében a bevétel-költség aránya a bevétel irányába tolódik el. Lényegében tehát magasabb összeg után kell majd nyereségadót fizetni, és ez még nem a vége.

A 10%-kal leadózott nyereségünk adóval csökkentett része ugyanis osztalékalapot képez, ami utáni további 16% jövedelemadót és 14% egészségügyi hozájárulást kell megfizetni (2010-ben) a tárgyévet követő február 25-ig. Ha tehát némi adóspórolás érdekében év közben nem vettük ki a vállalkozói kivétet, akkor nemcsak egy, de rögtön két alkalommal is magasabb összegű adót leszünk kénytelenek kifizetni (amennyiben nyereséges a vállalkozásunk).

Az osztalékadó megfizetése után fennmaradt összeg teljes mértékben leadózott összeg, amit magánszemélyként tetszőlegesen használhatunk fel. Ha szeretnénk elkerülni, hogy minden évben minden bevételünket le kelljen adóznunk, célszerűbb társas vállalkozást vagy egyéni céget alapítani, azok esetében ugyanis az éves nyereség tovább görgethető a következő évekre, osztalékadót (lényegében ez a bizonyos 16+14%) pedig csak akkor kell fizetni, amikor osztalékként kivesszük/kiosztjuk. De ez már nem ide tartozik...